A futás szeretete és mindenható ereje – 2. rész

Mai blogposztunkban Szántó Nelli, azaz @runellii folytatta beszámolóját futással kapcsolatos tanácsaival és élménybeszámolójával. A Runner’s World edzője – aki triatlon versenyző lévén korántsem csak a futásban van otthon – tanácsokat adott azok számára, akik szeretnének elkezdeni futni, vagy fejlődni a technikájukban. Második rész.

Mindig is szerettem a kihívásokat, imádom legyőzni a korlátaimat, ezért úgy döntöttem, hogy idén teljesítem életem első Ironman versenyét (3800m úszás – 180km kerékpározás – 42km futás). Egy ilyen megmérettetés rendkívül tudatos életmódot feltételez, ha sikeresen célba akarsz érni. Eddig is sokat mozogtam, de a közelgő verseny miatt jelenleg napi szinten 5-6 órát sportolok, így közel 5000kcal-át égetek.

Az edzéseken felül 2 nagyon fontos alappillére van a felkészülésnek: a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, valamint a kiegyensúlyozott táplálkozás. A hosszú távú sportok energiaigényük jelentős részét a glikogén raktárak fedezik, amik a szénhidrátokból nyerhetők ki. Fontos, hogy a napi energiabevitel 50-60%-ban szénhidrát legyen: teljes kiőrlésű gabonából készült ételek, zöldségek, gyümülcsök, 30%-ban egészséges zsír, a maradék pedig sovány fehérje.

A szervezet energiakészlete edzés közben nagyjából 1 órára elegendő. Szélsőséges esetekben a fehérjét bontja le a szervezet, ami azért probléma, mert az értékes izomzatból veszítünk. Az egyensúly megtartásában az egyik legfontosabb szempont a kiegyensúlyozott táplálkozás, ezért 3 óránként érdemes enni valamit. Sokan azt rontják el az étkezésükben, hogy egy nap kevésszer és csak akkor esznek, amikor már nagyon éhesek.

A szervezet a túlélésre lett kitalálva. Ha sanyargatva érzi magát, akkor raktározásba kezd, felkészülve egy esetleges kényszerállapotra. Én hiszek abban, hogy ha kiszolgálom a testem és beviszem a szükséges energiamennyiséget, akkor sokkal jobban ki tudom tolni a határaimat és azt extrém sportmennyiség ellenére is meg tudom őrizni a belső egyensúlyomat.

Az azonban nagyon nem mindegy, hogy mit eszem. Nem feltétlenül a mennyiségen, hanem a minőségen van a hangsúly. Finomított cukrokból készült ételekkel be lehet ugyan vinni a kalóriát, de egyáltalán nem egészséges és nem is fedezi hosszan az energiát. Reggelire és tízóraira általában zabkását szoktam fogyasztani, ebédre valamilyen fehér húst (csirke, pulyka, hal), hozzá főleg barna rizst, esetenként tésztát és sok zöldséget eszem. Számomra pont ezért tökéletes választás a Pad Thai, amiben minden benne van, amire szüksége van a szervezetemnek, ráadásul még finom is. Az egyik kedvenc kombinációm: barna rizs, rák, zöldségmix, burma green curry.

Uzsonnára gyakran eszem egy energiaszeletet, zabszeletet, vagy bármit, amit sportolás közben könnyen megemésztek. Mivel kb 1 órára elegendő energiát tud mozgósítani a szervezet fizikai aktivitás során, ezért az 1 óránál hosszabb tartó edzések közben feltétlenül fontos a kalória pótlása. Ezek legegyszerűbb módja az energiazselé, izotóniás italok, banán. Előnyük, hogy gyorsan felszívódnak és könnyen emészthetők. A vacsorám attól függően változik, hogy miként alakulnak a másnapjaim.

Ha például tudom, hogy másnap hosszú futást, kerékpározást tervezek, akkor a vacsorám az ebédemhez hasonlóan alakul, egyébként könnyebb salátával szoktam zárni a napot. Napi 2-3 liter folyadék fogyasztása egy átlag ember számára is fontos a megfelelő hidratáció miatt, viszont egy állóképességi sportoló folyadékszükséglete ennek többszöröse is lehet.

Jó lenne azt hinni, hogy egyszer túlesünk a diétán, sportolunk rendszeresen, majd a kívánk alak, egészségi állapot elérését követően mehet minden a régiben.Valahol legbelül kicsit mindenki erre vágyik, amikor elkezd foglalkozni a testével. Éppen ezért fontos tudatosítani önmagunk számára, hogy ez a cél egy életre szól. Hidd el hosszú távon meg fogja a hálálni a törődést a szervezeted. A kezdeti nehézségek ellenére biztos vagyok benne, hogy bárki, aki rálép a változás útjára nem akar majd visszatérni a korábbi életmódjához, és ebben főként a sportolás által okozott pozitív hatások felelősek. A saját testünkön elért sikerélmény javítja az önértékelést, pozitívabb testképet ad, és megfelelő önbizalmat nyújt a folytatáshoz.